Először
olvastam a 21. Század Kiadótól, de szerencsére nem kellett csalódnom. Egy
nagyon jó könyvet olvashattam tőlük. A Ház a Naplemente-tónál egyszerre volt
romantikus, fájdalmas és meglepő.
Senki nem felejthet el egy olyan nyarat,
amelyet a Casa D’Orban töltött…
A Casa
D’Or, a titokzatos ültetvényes ház a Naplemente-tó partján, több mint ötven éve
a Wyatt család tulajdonában van. Jennifer Wyatt ide tér vissza az egyetem
elvégzése után reményekkel telve, várja a tóparti nyár. Ám mire eljön az ősz,
szíve összetörik, családja szétesik, álmai semmibe vesznek.
Húsz
évvel később a Casa D’Or, tragikus események áldozataként, elhanyagoltan áll.
Jennifer rácsapta az ajtót a múltjára. Aztán Jim, a férfi, akit megismert, és
akibe beleszeretett azon a varázslatos nyáron, újra megjelenik az életében. Azt
tervezi, hogy visszaszerzi a Casa D’Or egykori dicsőségét. Találkozásuk
felzavarja mindkettejük régi kísérteteit, és felfedi a sötét titkokat,
amelyeket a ház még mindig rejteget.
Idézetek:
„Szenvedély és cél, erre a két dologra van az embernek szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen!”
„Néha
tudnia kell az embernek, hogy mikor engedjen el valamit, függetlenül attól,
mennyire szerette. Érezte már ezt valaha?”
„Akkor
a legédesebb a gyümölcs, ha szenvedéllyel ültetik el a magot.”
„Ha már nyaraltál valaha a Casa D’Orban, soha nem
felejted el. Kristálytisztán emlékszel rá, még a szemedet sem kell lehunynod,
hogy felidézd a súlyos, meleg szellőt, az azáleák illatát és a napcsókolta
bőrödhöz tapadó levegőt.”
„Könnyű állandóan a múltban élni, nem gondolod? –
jegyezte meg Jennifer, és kikapcsolta a videokamerát. – Jobb az akkori magadra
emlékezni, amikor még minden csupa lehetőség volt, nem pedig csalódás. Amikor
még nem tartoztunk felelősséggel. Az idő nagy festékpisztoly, kitörölheted az
összes rossz részt.”
A borító és a fülszöveg
alapján egy könnyed, szerelmi történetet vártam a csodás és napfényes Casa D'Orban. Ehelyett egy szomorúsággal,
szívfájdalommal és lemondással járó
romantikus könyvet kaptam, melyben meglepetésként ért, hogy mennyire életszagú,
mennyire azt sugallja a regény, hogy a való életben is érdemes várni az igaz
szerelemre, nem minden tökéletes és a döntéseink az egész életünket
meghatározhatja. Nem egy mézes-mázos szerelemet kapunk, de mégis az egész
lényeddel átéled két fiatal múlhatatlan érzéseit, melyet a váratlan
fordulatokkal, meglepő titkokkal övezet múlt még 20 év távlatából is
meghatároz.
A regény férfi
szemszögben íródott, mely mindig meglepő főleg, ha egy romantikus történetről
van szó, mégis Jim Johnson nézőpontjából egészen
másfajta módon ismerhetjük meg az eseményeket. A két főszereplő Jim és
Jennifer még fiatalon találkoznak és szeretnek egymásba, de a két fiatalt az
események szétválasztják. A karakterek szintén hozzájárulnak a történet
hangulatához, hiszen az ő érzéseik, gondolataik és cselekedeteik alapjában
határozzák meg a regény történetét. Amikor 20 évvel később újra egymásra
találnak, felszínre kerülnek a meglepő fordulatok, hazugságok és titkok.
Jim és
Jennifer egyrészt a titkoknak és a társadalmi különbségeknek köszönhetően,
másrészt a szülői nyomás miatt élik, a fiatalon eltervezett élet és álmok
helyett a rideg és egymástól különálló életüket. A regény azonban
megmutatja számunkra, hogy remény mindig van és az igaz szerelem soha nem
múlik, a két szereplő érzései a hazugságok, titkok, fájdalmak ellenére is
ugyanolyan erősek. Emellett azt is megmutatja a történet az olvasó számára,
hogy sosincs késő újrakezdeni és megvalósítani a saját álmainkat. Szerelem, napsütés,
titkok és meglepő fordulatok. Garantáltan élvezni fogod a történetet minden
percét, hiszen senki nem felejthet el egy olyan nyarat, amelyet a Casa D'Orban
töltött…
Értékelésem:
