Még emlékszem, hogy
mekkora meglepetés volt számomra az első rész és hogyan lettem szerelmes ebbe a
trilógiába, mert bátran merem kijelenteni, hogy az egyik kedvenc sorozatomat is
befejeztem.
Lia túlélte Vendát –
de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a
hercegnő állíthatja meg.A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét. Amikor megpróbálja figyelmeztetni Morrighant, összekülönbözik Rafe-fel, és nem tudja, megbízhat-e Kadenben, aki követte őt.
A Fennmaradottak krónikájának fináléjában árulókat kell leleplezni, áldozatokat kell hozni, és végre kell hajtani a lehetetlent, mert valamennyi királyság sorsa a tét.
A kötet tartalmazza a
birodalmak múltját elbeszélő történetet, a Morrighant is.
Idézetek:
„Csak mi ketten léteztünk, és amit egymásnak jelentettünk,
az idő leszűkült a napokra és hetekre, amikor csak mi számítottunk.”
„A világ fénye remegett, kialudt, védőn sötétbe vont
minket, és ismét Rafe karjában találtam magam, tenyerünk nedvesen, kutatón
siklott egymáson, hazugságok nélkül, királyságok nélkül, csak a bőrünk választott
el minket, a hangja meleg volt, folyékony, mint az arany napsugár, minden
görcsöt kioldott bennem.”
„– (…) Semmi mást nem akartam, csak hogy túléld, és ismét együtt
legyünk. Ránevettem, és gyengéden bokán rúgtam.
– Együtt is vagyunk.”
„Lehet, hogy most nem tűnik így, de ma erősebb lettél,
mint tegnap voltál. Holnap még erősebb leszel.”
Szokás szerint már a megjelenés pillanatában megvettem a
kötetet, de csak mostanában jutottam el odáig, hogy el is olvassam és
értékelést írjak róla. Pedig a több száz oldalnyi izgalom, váratlan fordulatok
és érzelmek az első pillanatban magával ragadtak és nem tudtam lerakni a
könyvet. Kíváncsian vártam, hogy 600 oldal mit is fog számomra tartogatni. Nem
kellett csalódnom, mert a megszokott színvonalat kaptam az írónőtől. Nem volt
mellébeszélés, felesleges tartalom, csak megfelelő mennyiségű izgalom, kaland,
romantika és fájdalom.
Lia karaktere még határozottabb és erősebb lett. Lenyűgöző
volt számomra olvasni, hogy mekkora erő harcol egy csöppnyi lányban. Egy örök
harcos, aki soha nem adja fel a küzdelmet, és akár az életét is kockáztatja,
hogy végig vigye, amit a sors rá szánt. Lia karaktere nagyon összetett, három
köteten át kísérhetjük végig, ahogy egy fiatal, tapasztalatlan és kissé naiv
lányból egy harcos és egy nemzet vezetője válik. Rafe továbbra is
ellenállhatatlan, de közben olyan lépéseket tesz, melyre senki nem számított,
de közben valahol minden döntését megérted, hiszen minden pillanatban a Lia
iránt érzett szerelme élteti és mindent megtenne a lányért, de politikai
döntések nehezítik az útjukat. Kadent pedig lehet utálni, de jobban lehet
szeretni. Az ő karaktere fejlődik a leginkább, sok múltbeli titokra kerül fény,
és nem biztos, hogy az egykori vadász valójában is egy kegyetlen gyilkos
Bár a történetben kevesebb romantikát kaptunk, mint az előző
részekben, ezért minden ilyen kis részt imádni kell. Én személy szerint egy kicsivel
többet olvastam volna Rafe és Lia kapcsolatáról, de ebben a könyvben inkább a
végső fenyegetettség, a bizonytalan jövő és a harcra helyeződött a hangsúly.
Ennek ellenére nem éreztem a történet olvasása közben, hogy bármit is
hiányolnék, annyira gördülékeny, magával ragadó és izgalmas volt a befejező
kötet, hogy ilyen gondolatok meg se fordultak a fejemben. Összességében egy
olyan sorozatot kaptam, melyre nem számítottam. Egyedi, izgalmas, fordulatos és
varászlatos. Az egyik legjobb döntésem volt, megvenni az első kötetet, hiszen abszolútan
új kedvencet avattam és biztos, hogy újra olvasom majd a későbbiekben.
Tehát, ha vágysz egy fantasztikus történetre, nagyszerű
karakterekkel és megdöbbentő, izgalmas, fordulatos eseményekkel? Egy olyan
történetre, ahol hazugságok, ármány, titkok és árulások húzódnak a háttérben?
Egy olyan történetre, mely elvarázsol, magával ragad és szerelembe ejt egy nem
mindennapi világban? Akkor válaszd Te is a Fennmaradottak krónikája!
Értékelésem:
