Úgy
gondoltam, itt az ideje ráhangolódni az Álomgyár Kiadó őszi megjelenéseire,
többek között Az Arab lányára is, amelyet már nagyon várok. Az Arab után nagy
volt az elvárásom, és most az értékelésemből kiderül, hogyan tetszett ez a könyv.
Érzelmes és sokkoló.
Történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő
között.
Csillának nincs egyszerű élete. Egyetemista, de az élet száz felől
osztogatja neki a pofonokat. Alkoholista édesapja, és rákos édesanyja mellett
azzal is szembe kell néznie, miként változik az öccse a drog hatására egy
egészen más emberré. Egy tolmácsmunka alkalmával összehozza a sors egy szaúdi
férfivel, aki felforgatja az életét.
Az Arab szeretője című regény Az Arab párhuzamaként a másik oldalról, a nő
szemszögéből mutatja be egy szerelem kibontakozását, egy különleges kapcsolatot
a két különböző kultúrából érkező ember között, egy fiatal lány felnőtté
válásának történetét.
Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes,
erotikában bővelkedő írásai nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A két
regény szépen egészíti ki egymást, egészen más érzéseket adva át az olvasónak,
miközben egymástól függetlenül, külön-külön is megállják a helyüket.
Idézetek:
„Arab beszédet hallok, érzem, tudom, most a saját nyelvén vall
szerelmet. Mennyire csúnyának hallottam ezt a nyelvet, de bolondság, mert
gyönyörű. Benne van minden. A kettőnk tüze, ami egymást táplálja, a vágy és az
elengedés.”
„Olyat játék ez, amelyet nem játszhat két
ember, akik kívánják egymást. Ezt csak azok játszhatják, akiknek már az a
„másik” a másik felük.”
„Ebben a
tekintetben benne vegyül minden férfiassága, hatalma, gyengédsége… Ha semmi sem
történik közöttünk és porig is aláznak, ezért a pillanatért érdemes volt
ideutazni. Minden nőnek érdemes volt élnie, akire egyszer így néz egy férfi.”
„Becsapás az egész. Az
egész világ az. A betegség, a gyógyulás, a mosolyok, az érintések, a boldogság…
Semmi sem igazi, csak az az érzés, ami egy szülő és gyereke között létezik. Így
érzem ebben a pillanatban. És az élet ezt az egyvalamit is elveszi tőlem.”
„A múlt sosem lép tovább nyomtalanul.
Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben
folyamatosan rángat maga felé.”
Csilla élete nem egyszerű, amit már
az előző könyvből is sejthettünk, de csak most derült ki igazán az olvasó
számára, hogy mennyire is nagy teher nyomja a vállát. Úgy éreztem, hogy nem
csak rá nehezedik ez a teher, de olvasás közben rám is. Őszintén, nagyon nem szerettem olvasni
azokat a részeket, amelyben harcol azért, hogy egybe tartsa a családját.
Ugyanis fájt, hogy ennyire hamar fel kellett nőnie ennek a lánynak és ekkora szerepet kellett
vállalnia az életből. Az pedig, hogy édesanya küzd egy halálos betegséggel,
szintén olyan, amelyet senki sem akar átélni. Mégis lenyűgöző az akaratereje, a kitartása és a szeretete, amely soha
nem fogy el, történjen bármi és bánjanak vele bárhogyan is. A megtört lánynak
pedig a megváltást egy idegen férfi jelenti, Gamal, akit már jól ismerünk.
Szerettük és utáltuk egyszerre, azonban hiába ismertük meg őt
kívülről-belülről, mégis ebben az új megvilágításban szeretünk bele igazán.
Szerettem ezt a könyvet is, de
mégis Az Arab egy kicsit jobban elvarázsolt, mert egyedi volt, nyers és
őszinte. Ez mégse von le semmit ennek a könyvnek az értékéből, hiszen ez a
történet az érzelmek széles skálájával játszadozik, hol felemel, hol letaszít.
Nincs mesevilág és rózsaszín felhő, csakis a valóság, szerelemmel, fájdalommal,
szenvedéllyel, dühvel, boldogsággal és küzdelemmel.
Értékelésem:
