Kulisszák mögött - Detail of a blogger's life.

16:54

Az elmúlt időszakban többször is felötlött bennem az a gondolat, hogy megosztom veletek, hogyan is születik meg egy-egy bejegyzés. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan dolgozik egy könyves blogger, akkor tartsatok velem!


                        ˜  ̊  ˜ 
Általában mindig arról a könyvről szoktam írni, amelyet aktuálisan olvasok. Így még frissen bennem vannak az érzések, gyakran egyből a történet befejezést követően klaviatúrát ragadok és nekik kezdek az értékelésnek, mert ilyenkor még tombolnak bennem a gondolatok,és eddigi tapasztalataim szerint ilyenkor születnek a legkönnyebben,a legjobb bejegyzések.Nem szoktam különösebb előkészületeket tenni. A legfontosabb, hogy mellettem legyen az olvasott könyv példánya és a mindenes füzetem, amibe gyakran jegyzek fel idézeteket, vagy olyan fontosabb dolgokat, amit mindenképp meg szeretnék említeni. Legtöbbször visszavonulok a szobámba, mert nem szeretem, ha írás közben zavarnak. Nincs annál rosszabb, mint amikor kizökkentenek a gondolatmenetből.

Miután megírom a kis bevezető szöveget. Neki is ugrom az értékelésnek. Ez gyakran nem olyan egyszerű, mint ahogy én azt elterveztem. Vannak olyan könyvek, melyeknél szinte észre sem veszem és már kész is, de elég gyakran meg szokott gyűlni a bajom, hogy hogyan is adjam vissza a saját élményeimet a történettel kapcsolatban. Ezért különlegesek a könyvek, mert mindenki máshogyan tapasztalja meg, azt a világot, amit az írók teremtettek. Maximalista vagyok, úgyhogy addig nem szoktam kiadni a kezemből egyetlen dolgot sem, amíg az nem tökéletes. Vannak időszakok, amikor szorít az idő, és tudom, hogy meg kell írnom egy értékelést. Ilyenkor tipikusan vallom, hogy egy újabb „életem legrosszabb értékelése” született meg.

Van, aki csöndben, van, aki hangzavarban, és van, aki zenével ír. Én az utóbbi közé tartozok. Vannak kimondott kedvenceim, amit már rongyosra hallgattam, de az íráshoz ezek a számokat szeretem a legjobban. Nem a legújabb pop sikerekre gondoljatok. Ha írok, akkor szerettem a fejemben hallani a saját gondolataimat, ezért általában mindig olyan zene megy a fülemben, amiben nincs szöveg vagy nagyon minimális, az ütem, ami megadja azokat a löketeket, amelyekkel könnyebben tudom megfogalmazni a gondolataimat.

Az írói lejátszási listám:
   Hans Zimmer- Rush
   Hans Zimmer - Best of
   Kurt Seyit ve Sura
   Avicii - Speed
   Emeli Sande -Read all about it

Az írás befejezését követően, talán a legnehezebb és legidőigényesebb feladat áll előttem. Kikeresni és összeilleszteni azokat a képeket, amik megszülettek a fejemben, a történet olvasása közben. Általában mindig a kartereknek megfelelő képeket keresek, ami nem könnyű. Volt, hogy 2 órán keresztül kerestem az egyik férfi könyves karakternek a megfelelő képet. DE megtaláltam és pontosan olyat, amit elképzeltem. Emellett a főbb eseményeket szoktam megjeleníteni a montázsokon. Igyekszem, hogy ezek mindig passzoljanak egymáshoz, néha egy kis pluszt belecsempészve. Végtelenül kreatív lány vagyok, így mindennek összhangban kell lenni és ízlésesnek.Mindezen túl, már csak néhány esztétikai javítás következik. Beillesztem az idézeteket, a fülszöveget és megformázom az egész szöveget, amit láthatjátok minden egyes bejegyzésnél egységes. Ha mindennel kész vagyok, jön, egy előnézeti kép, minden úgy van-e, ahogy szeretném. Majd útjára indítom, hogy ti is olvassátok, netalán kedvet kapjatok az adott könyv elolvasásához.

Ez az egész nem csak a blogról szól nekem. Maga az írásról, arról, hogy ilyenkor úgymond kiadhatom a felgyülemlett haragot, bánatot, boldogságot. Az írás mindig is megnyugtatott, és kikapcsolt. Így ötvöztem az olvasási iránti szenvedélyemmel. Amikor elkezdtem ezt a blogot, úgy voltam, hogy csak a saját kedvemért csinálom, de egyre többen lettünk és egyre több volt az elvárás. Mindent megteszek azért, hogy a legjobbat nyújtsam, mégis kicsit szomorúan látom, hogy hiába vagyunk egyre többen, egyre kevesebb, a látogató. De harcos vagyok, nem hátrálok meg, addig, amíg legalább egy személy olvass, addig én írok, és talán utána is.

Remélem tetszett, ez a kis kitekintő. Így írok én. Esetleg, bloggerek, bloggerinák, akinek van kedve, írjátok meg ti is, hogyan is születik meg a ti bejegyzésetek.

You Might Also Like

2 megjegyzés

  1. Mayerné Répási Adrienn2015. május 5. 22:19

    Jó kis post lett!:)
    Én esténként írom az Adri könyvmoly-t, mikor a gyerekek elalszanak.
    Amin én bosszankodok, hogy elalvás előtt eszembe jutnak a jó kis szövegek a következő posthoz, amit reggelre el is felejtek rendre..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nello2015. május 15. 11:08

      Köszönöm :)
      Az este nálam is egy írós időpontnak számít, akkor jönnek a legjobb gondolatok :) Nálam is előfordult, hogy elfelejtettem valamit, ezért hordok magamnál mindig egy kis jegyzetfüzetet, amibe felvésem a gondolataimat. :)

      Törlés