Cover Reveal #3 - Jessica Park: Lélegezz velem!
19:00
Hamarosan érkezik Jessica Park legújabb könyve. Az írónő korábbi könyve a
Flat Out Love - Szeretni bolondulásig már nagy sikert aratott az olvasók
körében. Lélegezz velem, egy újabb nagyszerű alkotás szerelemről és
gyógyulásról.

Eredeti cím: Left Drowning
Fordító: Komáromy Rudolf
ISBN: 9789633993675
Elit start: 2015.12.01
Várható megjelenés: 2015.12.04
Szülei halála után Blythe McGuire-t magával rántja a gyász, alig tud a felszínen maradni, miközben a Matthews Egyetemen az utolsó évén igyekszik átvergődni. Aztán egy véletlen találkozás mindent megváltoztat: tagadhatatlan vonzalom ébred benne a sötét hajú végzős, Chris Shepherd iránt, akinek a múltja talán még sajátjánál is bonyolultabb. Ahogy a kapcsolatuk elmélyül, Chris magához téríti a lányt a bódulatból, ami azóta fojtogatja, hogy egy tűzeset megfosztotta a fél családjától. Blythe gyógyulni kezd, lassan meg is szereti a fiút, aki segít neki új utakat találni a gyönyörhöz és önmaga felfedezéséhez. Ám miután Blythe nyugodtabb vizekre evez, rádöbben, hogy Christ még mindig nyomasztja családjának fájdalmas múltja. A sötét örvények a mélybe húzzák a fiút, és talán Blythe az egyetlen, aki megóvhatja a vízbe fúlástól.
A szerzőről:

Amikor
megláttam, hogy újabb könyve jelenik meg az írónőnek, egyből tudtam, hogy ezt
nekem be kell szerezni. Imádom az írónő stílusát és az eddigi könyvei nagy
kedvencek közé kerültek. A könyv témája is pont olyan, amiért oda vagyok. Nem
mellesleg szerintem a borító is fantasztikusan sikerült. Nagyon tetszenek a
színek, a hangulata, biztos, hogy az én könyves szekrényemen is megtalálható lesz.
Exkluzív részlet
„– Fulladoztál. Újra bólintok.
– És még most is vergődsz, hogy levegőhöz juss. Igaz.Szüntelenül azért küzdök, hogy a felszín közelében maradjak. Épp csak annyi a levegőm, hogy ne merüljek végleg víz alá, de ahhoz nem elég, hogy boldoguljak.
– Hát tessék. Lélegezz! Csak lélegezz! – tekeri föl a hangerőt, és megsimogatja a fejemet. Szeretném elmondani neki, hogy az elmúlt négy év fájdalma következményekkel járt, és nem biztos, hogy tudok önállóan lélegezni.
– Tiéd az itt és most – győzköd Chris. – Tiéd a jövő. Bánj el a múlttal, hogy ne kelljen többé hátrafelé nézned. Ez csak fájdalom. Mélyet sóhajtok, és megint ránézek.
– Ez csak fájdalom – ismétlem.
– Az.
–A fülem mögé tűri a hajamat, és elakad a lélegzetem, elönt a forróság. Chris érintése semmihez sem hasonlítható, amit valaha is éreztem, saját gyötrelmem az érintése hevességével kombinálva összezavarja az agyamat. – Igen, az, Blythe.
– Csak lélegezzek? – bököm ki nevetve.
– Nagyjából.
– Te azt tetted?
– Igen.
Kirángattam magam a pokolból. Elbántam vele, és továbbléptem. Te is továbbléphetsz. Nincs az az isten, hogy leállítsam magam. Elkapom a pólója elejét, és magamhoz rántom, hogy az ajkunk majdnem összeér.”
0 megjegyzés