K. A. Tucker : Ten Tiny Breaths - Tíz apró lélegzet

13:22

Már nagyon régóta szerettem volna ezt a könyvemet a sajátomnak tudni, de valahogy mindig elmaradt a beszerzése, de nem halogattam tovább a dolgot és bizony most már a könyvespolcomon csücsül a könyv. S milyen jól tettem, hogy beszereztem!

Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat. Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.

Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyozik a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkre teheti.

Idézetek:

„Trent betartotta az ígéretét. Mindennap megmosolyogtat.”

„Boldog vagyok. Boldog, hogy Trent itt van.
Vágyakozom. Ismét érezni akarom, ahogy a bőre az enyémhez ér, ahogy a karja védelmez, ahogy az ajka az enyémre tapad.
Szeretek. Bármi is történt köztünk, az valós volt. Tudom, hogy valós volt. És szeretem, amiért lehetővé tette, hogy ezt átéljem.
Remélek. Remélem, hogy valami gyönyörű kerekedhet ki ebből a tragikus történetből.
Félek. Félek, hogy nem így lesz.
Megbocsátok… Megbocsátok.”

„– Nem gyűlöllek. Sosem lennek képes gyűlölni téged. Add oda nekem a szíved, Kacey. Én pedig mindent elfogadok, ami vele együtt jön.”

„– Mert a megbocsátás képes gyógyítani.”

„Megragadom őt. Érzem őt. Szeretem őt.”

˜ ̊ ˜

Nem tudom, mennyire tudjátok, de az utóbbi időben nagyon sok ehhez a történethez hasonló könyv jelent meg. Én viszont képtelen vagyok őket megunni, mert ezek a könyveknek van mondanivalója. Szeretek rajtuk sírni, nevetni, és legfőképp a főszereplők személyiségéért vagyok oda.

A mostani történetünk Kacey-ről szól, a lányról, aki négy évvel ezelőtt nem csak a barátját, barátnőjét és szüleit vesztette el egy balesetben, hanem önmagát is. Tudtam, hogy fel kell készülnöm egy újabb szívfacsaró történetre. Hiszen mindig nagyon mélyen megérintenek, ezek könyvek, és ez most sem volt másképp. Ezért is olyan nehéz szavakban foglalni az olvasási tapasztalataimat, érzéseimet, hiszen minden olvasó más, és máshogyan éli meg a történetet. A könyvben ugyanis szó van a felejtésről, a bizalomról, ragaszkodásról, félelemről, szerelemről és megbocsátásról.

Kacey négy éve harcol a múltjával, amely sötét felhőként folyamatosan ott lebeg felette. Úgy érzi sikerült mindet egy védőgát mögé elzárnia, de az új élet darabonként rombolja le a lány födőfalait. Akarva akaratlanul is új emberek kerülnek közel a szívéhez, miközben igyekszik a húgát boldognak látni és próbálkozik, hogy egy kicsit újra a régi Kacey legyen.

A lány fájdalommal teli életébe pedig váratlanul betoppan egy srác. Trent legfőbb célja, hogy boldoggá tegye Kacey-t. Kapcsolatuk azonban ingatag lábakon áll, hiszen mindketten titkokat hordoznak, s nem akarják a múltat a felszínre hozni, a jövőért élnek, de emiatt kapcsolatuk meglehetősen viharossá válik. Sokat gondolkodtam Trent-en, sejtettem, hogy hogyan is lehet köze a fájdalomhoz,amit Kacey érez, mégis teljesen megdöbbentem, amikor kiderült az igazság. Viszont azt is megértem mit, miért tett.

A történet talán legfontosabb mondanivalója a megbocsátás. Tudni kell megbocsátani, hiszen sokszor a gyógyulás folyamatának szerves része is lehet. Ugyanis a megbocsátással, eltűnik a harag, a düh és könnyebben tudjuk átértékelni a veszteséget. A másik fontos, hogy igenis merjünk segítséget kérni, mert a magunkban elfojtott érzelmek csak rontanak a helyzeten.

Kacey szerencsére végre megkapja azt a segítséget, amellyel végleg képes túllépni a négy évvel ezelőtti baleseten. Rájön, hogy hosszú út vezet a teljes gyógyuláshoz, de az élet számára egy új lehetőséget adott, amit éppen ideje megragadni. Ráébred arra, hogy nem csak neki fáj, ami korábban történt, nem ő az egyedüli, aki szenved. Képes megbocsátani. és ezzel elindulni az új élete felé.

S, hogy mit jelent a tíz apró lélegzet? Lélegezz Kacey! Tíz apró lélegzet. Ragadd meg őket! Érezd őket! Szeresd őket! Kacey édesanyja szavait hallja, próbálja megfejteni mit is jelenthetnek, de sehogy sem sikerül rájönnie, értelmetlennek tartja az egészet, hiszen soha sem segített neki a bajban. Miért nem? Mert nem ragadta meg, nem szerette őket igazán. A történetben van egy pont, amikor Kacey végre felismeri édesanyja szavainak értelmét. Te tudod, mit jelentenek a szavak? Egyszerűbb, mint gondolnád!

Lélegezz! Ragadd meg őket! Érezd őket! Szeresd őket!