Cover Reveal #4 - Sarah MacLean - Tizenegy botrány egy herceg meghódításához
19:00
A
történelmi romantikus királynője újabb regénnyel jelentkezik. Ezúttal a
szenvedélyes olasz Juliana és a Hencegő herceg, Leighton története bontakozik ki
a lapokon - és csak úgy pattognak a szikrák!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eleven Scandals to Start to Win a Duke’s Heart
Fordító: Hetesy Szilvia
ISBN: 9789633996157
Várható megjelenés: 2016. tavasz
Fordító: Hetesy Szilvia
ISBN: 9789633996157
Várható megjelenés: 2016. tavasz
Egy botrány beláthatatlan következményekkel járhat…
Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.
A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.
Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.
Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.
A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.
Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.
Az írónőről:
Sarah
MacLean New York Times, Washington Post és USA Today bestseller szerző.
Történelmi romantikus regényeit már több, mint 20 nyelvre lefordították, és
több neves díjat is elnyert - többek között a RITA Awardsot.
Rajong
a történelemmel kapcsolatos dolgokért, ez sokat segített neki, hogy diplomát
szerezzen történelem és kulturális antropólógia szakon a Smith College-on és a
Harvard Egyetemen. Miután végzett, New Yorkba költözött, hogy végre megírja
első regényét. Azóta is itt él, férjével és lányával.
Sokat
dolgozik azért, hogy támogassa a romantikus zsánert és a nőket. A Washington
Postban saját rovata is van, ahol mindig a legjobb történelmi romantikusok
közül válogat cikkében.
Tudjátok mennyire szerettem ezt a történetet, és itt a folytatás. Én biztos azonnal be is szerzem, hiszen imádom a történelmi romantikusokat Sarah MacLean pedig csodálatos történeteket ír. Annyira izgatott lettem amikor megtudtam a hírt, hogy érkezik a folytatás, csak lenne már a kezemben a könyv.
Exkluzív
részlet a könyvből
–
Ha megtenné, hogy megállítja a kocsit. Ki szeretnék szállni.
–
Nem úgy alakultak a dolgok, ahogy tervezte?
–
Ahogy… terveztem? – nyögte ki.
–
Hagyjuk ezt, Miss Fiori! Maga tényleg azt hiszi, hogy nem tudom, mire ment ki a
kisded játéka? Ugye azt remélte, hogy valaki felfedezi az én üres hintómban,
ami akár egy titkos légyott tökéletes helyszíne is lehetne, a bátyja
rezidenciája előtt, az elmúlt hetek egyik legnépesebb rendezvényén?
Juliana
szemei tágra nyíltak a csodálkozástól.
–
Maga azt hiszi, hogy én…
–
Nem, nem hiszem, hanem tudom, hogy meg akar fogni magának. És a tervét, amiről
feltételezésem szerint a testvérének nincs tudomása, akár siker is koronázhatta
volna, ha egy butább és alacsonyabb rangú embert szúr ki magának. De
biztosíthatom önt arról, hogy nálam az ilyesmi nem válik be. Ami a hírnevünket
illeti, az enyém minden kétséget kizáróan nyerne a magáéval szemben. Valójában
teljes lelki nyugalommal hagytam volna magát botrányba keveredni a Ralston-ház
előtt, ha szerencsétlenségemre nem lennék momentán lekötelezve a bátyjának.
Megérdemelte volna ezért a buta komédiáért.
A
hangja nyugodt és határozott volt, mintha már számtalan alkalommal vett volna
részt hasonló beszélgetésben, mintha Juliana csak egy apró bosszúság lenne, egy
légy a langyos és ízetlen homárlevesében, vagy mi az a lötty, amit ezek az
arisztokrata brit sznobok oly élvezettel eszegetnek.
Micsoda
egy fennhéjázó barom…, gondolta magában Juliana dühében a fogát csikorgatva.
–
Ha tudtam volna, hogy ez a maga hintója, úgy kerültem volna el, akár a pestist.
–
Ilyenformán meglepő, hogy nem vette észre a nagyhercegi címert az ajtón!
Te
jó ég, micsoda egy elviselhetetlen alak ez a herceg!
–
Valóban meglepő, mert ez a felfestett címer tényleg óriási, pont akkora, mint
amekkorának ön hiszi magát! Biztosíthatom arról, kegyelmes uram – úgy köpte ki
a megtisztelő megszólítást, mint valami trágárságot –, ha férjre vadásznék,
akkor nem olyat keresnék, aki a magas rangja miatt csak úgy pöffeszkedik a
hamis önbecsüléstől! – Érezte, hogy remeg a hangja, de már képtelen lett volna
visszafogni magát. – Maga annyira odavan a rangjától, hogy csoda, hogy még nem
hímeztette be a herceg szót ezüst cérnával az összes kabátjába. A viselkedése
alapján azt hihetné az ember, hogy kiérdemelte a tiszteletet, amit ezek az
angol bolondok az ön irányában tanúsítanak, miközben csak merő véletlenségből
jó időben, jó helyre született, egy olyan apától, aki gyanítom, ugyanúgy tette
a dolgát, ahogy a többi férfi, anélkül, hogy különösebben eszes lett volna.
0 megjegyzés