Le Monde des Livres

Minőség vagy mennyiség?

14:50

„Olvasni nem azért érdemes, hogy "műveltek", hanem hogy gazdagok legyünk, hogy egyetlen életünkben sok ezer életet leéljünk és megtapasztaljuk, milyen a bukás, a hatalom, a magány, a diadal, a születés, a halál, a hazátlanság és a szerelem, hányféle hit, rögeszme, félelem mozgathat egy embert, hogy leleplezzük hazugságainkat, fölfedezzük életünk értelmét, talán az Istent is.”

Az utóbbi időben felmerült bennem a kérdés, hogy minőségileg vagy mennyiségileg érdemes-e olvasni. Tényleg csak akkor láthatok meg egy más világot, szerezhetek tapasztalatokat, ha minőségi könyveket olvasok? Azok a könyvmolyok, akiknek éves olvasmánylistája 100 fölé is kúszik, ők nem fognak semmi tanulni?

Minőségi olvasás az én megítélésem szerint az jelenti, hogy az olvasók, csak olyan könyveket vesznek a kezükbe, aminek olvasása közben elgondolkodtató elméleteket tömkelegével találkozik. Klasszikusok, lélekboncolgató, pszichológia tartalmú könyvek. Ezekkel az ember több lesz, de tényleg csak az ilyen könyvekben rejlik tanulság?

Könyvekkel kelek és könyvekkel fekszek, sokszor, amikor egy sorozat vagy egy könyv között kell választanom, valahogy mindig a könyv mellett döntök, mert mindig úgy érzem, ha leülök a TV elé, akkor annyi időt elvesztegetek. Számomra egy könyv, legyen az akár csupán egy ponyvaregény, tartalmaz valamit, amiért érdemes elolvasni.

Imádom a romantikus regényeket, úgy gondolom egy nő életében soha nem elég a romantika. A másik ok, amiért ezeket a könyveket választom, mert kikapcsolnak. Egy hosszú, tanulással töltött nap után, nincs más vágyam, minthogy kikapcsolódjak. Ilyenkor nem vágyom a nyomasztó valóságra, amit egyes könyvek könyörtelenül elénk tárnak.

Én azonban úgy gondolom, hogy ezekben, regényekben is megtalálhatja az olvasó azt a tapasztalatot, amit akár életünkbe beépíthetünk. Vegyünk egy olyan főhőst, aki képes az eddigi életét megváltoztatni, szembeszállni az ellenségeivel, a saját rossz tulajdonságaival. Mindezek néha elvesznek, mert csak arra koncentrálunk, hogy élvezzük a történetet és egyszerűen sodródunk az eseményekkel.

Vannak idők, amikor érzem, hogy szükségem van egy olyan könyvre, ami leránt a mélybe. Ami olyan témákat boncolgat, amiről nem szeretünk tudomást venni. Erőszak, gyilkosság,lelki traumák, éhezés vagy akár a keserű háború. Időkén szeretek ezekben a témákban elmerülni, tudom, hogy ezekre a könyvekre több időt kell szánni. Nem lehet két nap alatt átrágni magad rajta. Időt kell hagynod, hogy minden egyes szót meg tudj emészteni. Ezek tipikusan azok a könyvek, amelyek könnyet csalnak a szemedbe és gombócot a torkodba.

A fő kérdés: Minőségi vagy Mennyiségi? Nem gondolom, hogy különbséget kellene tenni. Igenis vannak olyan olvasók, akik naponta olvasnak könyveket, gyakran csak egy témára koncentrálva, de ők is hasznosan töltik el az idejük. Tanulnak, mert miközben a sorokat bújják, fejlesztik a szókincsüket, ugyanis akaratlanul ragadnak ránk olyan kifejezések, néhány szóhasználat, amit máshol nem biztos, hogy megtanulnánk. Minden egyes könyvvel több leszünk, legyen az egy romantikus regény, egy krimi, vagy éppen egy kortás regény.

Mindenkinek eltérő az érdeklődési köre, de közös bennünk, hogy imádunk olvasni!

A. O. Esther : Gombnyomásra 1.

20:46

Magam se tudom, hol kezdjem, igazából még kavarognak bennem az érzelmek, amit a történet váltott ki. Legelőször szeretnék hatalmas köszöntet mondani az írónőnek, aki lehetővé tette, hogy ennek a csodás könyvnek én is a részese legyek. Ledöntötte minden előítéletemet, amit a magyar írókkal szemben felállítottam. Köszönöm neki, hogy magával vitt egy ilyen csodás utazásra.

Kiadó: Decens Magazin Média Kft.
Oldalak száma: 560
Kiadás éve: 2014

http://www.aoesther.com/

A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot…
2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld már nem hasonlít régi önmagára. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta az emberek látják egymás auráját, így nem titok többé, kinek mit rejt a lelke. A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. Míg a fal egyik oldalán tengernyi luxusban élnek az emberek, a másik oldalon éhínség, nyomor és katonai vérengzés tizedeli őket.

Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor a szellem utasítására sírt rabol és betörést követ el, mégis jeges zuhanyként éri a hír, miszerint kettős gyilkossággal vádolják. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, miközben súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. Döntenie kell, hogy a becsületére hallgat és a lány pártjára áll, vagy inkább a Mia fejére kitűzött vérdíjjal menti saját bőrét.
Eközben a rémséges vadonban, a Hobbs-birtokon élő két fiatal lány, Ruby és Stella arról álmodnak, hogy szerencsét próbálnak a csillogó nagyvárosban. Munkát vállalnak odaát, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejteget. A felismerés sajnos későn érkezik, és a lányoknak küzdeniük kell, ha élni akarnak.

A vadonban szüntelenül tart a vérontás, gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány üldözése eredményez, és ami mindannyiuk életére hatással lesz.
A halálesetek sorra követik egymást. Mia egyre mélyebbre merül a látomásokkal teli rejtélyben, miközben a világ véres valósága is fenyegeti. Öl vagy megölik – nincs más választása, miközben a fojtogatóan sötét múltjából előtörő démonjai is kísértik.
Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek. Miközben a halál számolatlanul szedi áldozatait, és az élet oly szívbemarkoló csapásokat mér rájuk, mi más segíthetné őket tovább, mint az élet egyszerű szépségeibe vetett hit, a tábortűz hevében sistergő erotika és a latin ritmusra ringatózó szerelem?
Kedves Olvasóm, készen állsz a nagy utazásra?

Kedvcsináló idézetek :

„Gyere, ölelj át! – mondta halkan, és a karjába zárta a lányt. Ajka forrón tapadt Mia szájára, és arra gondolt, ha meg kell halnia, ez az utolsó dolog az életben,amire emlékezni akar.”

„A lelke háborgott, pedig jól tudta, semmi oka sincs szemrehányást tenni még gondolatban sem a lánynak, amiért mást ölel, és másnak adja a szívét, mégis legszívesebben lebontotta volna a folyosó falait.”

„Nem arra született, hogy beálljon a sorba és olyan életet éljen, amit mások határoznak meg neki, hanem arra, hogy megtalálja az útját, amely egy szebb világba vezeti majd.”

„Hát nem látod, milyen hatással vagy rám? Nem akarok nagy szavakkal élni, de te vagy a mindenem. Ha pedig a múltad ekkora fájdalmat okoz neked, kiirtok mindenkit, aki kezet mert rád emelni Manipurában.”

„ A világ valóban megváltozott, egy gombnyomásra. A kérdés már csak az volt, hogy mit hoz a holnap…”

˜ ̊ ˜

Mielőtt még belekezdenék, először hagy szóljak pár szót magáról a könyvről. Amikor a kezembe fogtam, szerelem volt első látásra. A borító egyszerűsége, a mély bordó és arany szín kombinációja, egyszerűen vonzza a szemeket. Minden tökéletesen ki van dolgozva. Igényes és csodaszép. Ritkán tarthatok ilyen gyönyörű könyvet a kezemben.

Nagy izgalommal készültem az utazásra. Nem tudtam mi várhat rám, de már az első oldaltól kezdve magába szippantott a történet. Dimenzióváltás követően csöppenünk bele egy olyan világba, ahol az emberek mindent tudnak a másikról, köszönhetően az auráknak. De felmerül a kérdés, hihetünk a szemünknek? A tökéletes világ valójában tökéletes? Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, az események pörögtek és szinte faltam a sorokat, ebből viszont adódott egy hatalmas probléma. Miért nem lehetnek a könyvek végtelenítettek?

Az első könyvem az írónőtől, de nem az utolsó, ebben az egyben teljesen biztos vagyok. Egy olyan világba léptem bele, amelynek megteremtésére hatalmas fantáziára van szükség, mégis minden olyan gördülékenyen folyt, egyik pillanatban sem éreztem, hogy hiányérzetem lenne, esetleg valami nem illene bele ebbe a világba. Az utolsó szálig, minden adott egy fantasztikus történethez.

S micsoda karaktereket kap az olvasó! Ennyi jóképű férfi, egy nő számára maga a Kánaán. Nagyon szerettem, hogy a főszál, mellett több mellékszál is futott. Mindegyike izgalmakkal és fordulatokkal volt övezve.

Mia személyisége, engem lenyűgözött. Egy hihetetlen erős lányt ismerhetünk meg, aki hosszú idők óta terheket cipel a vállán. A lázadó szellem, aki ki akarja deríteni a titkot. Tényleg meglehet változtatni a világot egy gombnyomásra? Mindezt milyen áron? A harcban nincs egyedül, ugyanis a hátborzongatóan jóképű vadászba botlik. Liam Blackwood kételkedik a lányban, de valami mégis azt súgja számára, hogy ne engedje őt vissza a fal mögé. SOHA!

A történet vége felé egyre jobban izgultam, fogalmam sem volt mire számíthatok. Minden lehetséges eshetőség megfordult a fejembe, és valahol éreztem, hogy egy függővéget kapunk, de ilyet? A szívem facsaródik össze, ha eszembe jutnak az utolsó jelenetek A testi erőszak, mindig is a gyenge pontom volt, úgyhogy egy kicsit szét is estem, és még meg sem említettem a szörnyű igazságtalanságot, a gyűlöletet.

Egy történet, amely magával ragad, és nem enged el az utolsó pillanatig sem. S ekkor rádöbbensz, hogy nem léphetsz tovább, ugyanis égető szükséged van arra, hogy ebben a világban tovább szárnyalj.

Én készen állok az újabb utazásra, izgalommal várom a következő részt!

Értékelésem:

Könyvmolyok problémái TAG

20:17

1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?

Igen valahogy így állok most is. A döntésem általában a hangulatomtól függ és attól, hogy mit olvastam előtte. Van, amikor érzem, hogy most szükségem van egy kis romantikára, netalántán egy kis erotikára. Van, hogy egyszerűen egy mélyebb tartalmú könyvbe szeretek elmerülni.

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Igazából, meg szoktam válogatni, hogy mit olvasok, de így is akad , hogy belefutok egy-két olyanba, ami nem igazán tetszik. Viszont minden esetben elolvasom, mert soha nem lehet tudni mit, tartogat a befejezés. Jártam már így! Egyetlen könyv volt, amit sokszor hagytam félbe és folytattam, de csak azért mert kötelező olvasmány volt.

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Nem szoktam olvasási kihívást magam elé állítani, igaz idén is megcélzom a 100 könyvet vagy a fölött, de nem fog összedőlni a világ, ha mégsem sikerül. Azonban magamat ismerve, erősen kétlem, hogy ne lenne meg! J

4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!!!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Van is egy a polcomon, amelynek az első része különbözik a többitől. Nem fogok belehalni, de szeretem, ha egységet alkotnak a sorozatok, így az az egy úgy kívülállónak tűnik.

Ha már sorozat, akkor legyen egységes!

5. Mindenki imád egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?

Természetesen veletek, esetleg a moly.hu-n aktívkódok. Ilyenkor leírom és a blogomon keresztül közlöm a szörnyű valóságot. Ez nekem nem jött be! Tudok kritikus is lenni, de eléggé befogadó vagyok, úgyhogy ritkán kerül a kezembe ilyen könyv.

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?

Ohh, csak természetesen, buszon, vonaton, a megállóban, az egyetemen. Nincs határ. Én bárhol bármikor, ha egyszerűen a könyv olyan, szabad utat a könnyeknek. Ilyenkor, kicsit becsukom a könyvet, szolidan megtörlöm a szemem, vagy révedek a semmibe és próbálom legyűrni a torkomban keletkezett gombócot.

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?!?!!

Szerettem újraolvasni a könyveket, főleg, ha imádtam. Olyan jó újra és újra átélni a fantasztikusabbnál- fantasztikusabb történeteket. Abban az esetben, ha nem telik el sok idő a folytatás között, de mégsem emlékszem mindenre, akkor sem szoktam igazán újraolvasni minden könyvet, ilyenkor a történettel haladva beugranak az emlékek. Persze, ha már idejét sem tudod, mikor olvastad az előző részt (lásd Crossfire sorozat). Ebben az esetben, tervezem az elejétől kezdeni.

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet?

Ez egy jó kérdés, ritkán szoktak kölcsönkérni tőlem könyveket. S legtöbbször is olyannak adom, akiben megbízok.

Szerintem a legegyszerűbb, ha azt mondod, hogy éppen azt akartad olvasni legközelebb, és majd utána odaadod. Hátha addigra elfelejti! J

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Nem olvasási időszak. Azt hiszem, ezt a kifejezést nem ismerem! Elég ritkán fordul ugyanis elő velem.

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?

Eltervezem, és szépen beosztom, mikor melyiket. Vadászom az akciókat! A nagyon vágyott könyveket pedig egyszerűen nem hagyhatja ott az ember! Az KELL!!!

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket?

Változó, ez nagyon sok mindentől függ. Van, ami már hónapok óta, van, amelyik fel se kerül, csak ha elolvastam. Sokszor attól is függ, mihez van kedvem, vagy milyen heti teendőim vannak.

Georgia Cates : Beauty - A megadás szépsége #2

21:14

Az Ulpius kiadó meglehetősen hamar előrukkolt a folytatással így nem kellett annyira lerágnunk a körmünket, hogy Laurelyn és Jack Henry újra egymásra talál. Tudjuk mindez így is lett, amit akár a könyv elolvasása nélkül is borítékolható, de azért valljuk be mindenki kíváncsi volt Jack Henry, hogyan fogja megoldani a helyzetet.

Hogyan lépsz tovább, ha minden dalod róla szól?
Miután Laurelyn Prescott faképnél hagyta élete szerelmét, visszatér Nashville-be, hogy valóra váltsa egyetlen megmaradt álmát. A zenébe menekül, hogy elterelje figyelmét a Jack Henry elvesztése miatti fájdalmáról. De régi életében régi ismerősök és új elvárások fogadják. Amikor Laurelyn visszautasítja lemezproducere felháborító követeléseit, úgy tűnik, lemondhat karrierjéről – amíg fel nem csillan előtte egy váratlan lehetőség. Fénysebességgel száguld a csúcsra, ahol a rég áhított siker várja. Vajon elég lesz-e ennyi a megérdemelt boldogsághoz?
Jack Henry McLachlan nem számított rá, hogy beleszeret Laurelyn Prescottba, mégis így történt. Miután ostoba módon elengedte, három hónapig nyomoz utána. Ám a nő, akire végül rátalál, már nem ugyanaz, aki búcsú nélkül eltűnt. Laurelyn többé nem kétségek közt őrlődő lány egy ausztráliai kiruccanáson, hanem ígéretes karrier előtt álló, sikeres zenész. Ahogy Laurelyn álmai lassan valóra válnak, Jack rettegni kezd, hogy neki többé nem jut hely az amerikai lány új életében. Vajon sikerül egyetlen hónap alatt elérnie, hogy Laurelyn átlásson a csillogáson, és olyan életet képzeljen el magának, amelybe a férfi is beletartozik?

Kedvcsináló idézetek:

„Fogalmam sem volt róla, milyen kétségbeesetten szeretni valakit, vagy milyen lehet az emésztő fájdalom. Most már mindkét érzést ismerem.”

„Mert minden lány életében háromfajta pasi van: akit szeret, akit gyűlöl, és akiből
sohasem elég. És a háromnak van egy közös vonása. Mindhárom ugyanaz a fickó, és
jelenleg Jack az, akit gyűlölsz. Most a gyomráig akarod rúgni a tökeit, de jusson eszedbe,hogy ő az, akit szeretsz, és akiből sohasem elég.”

„– Olyan gyönyörű vagy. Szerencsés rohadék vagyok, mert életem egész hátralévő részében téged nézhetlek.”

„– Nem hiszek neked, Jack Henry! – Anya felkapja a retiküljét, és többször jó alaposan hozzám vágja. Erősen.
Ő az egyetlen az általam ismert anyák közül, aki képes a kézitáskájával püfölni a harmincéves fiát.
– Együtt élt veled, egy ágyban aludtatok, és egyszer sem kérdezted meg a vezetéknevét?
Hátralép, majd megint fejbe kólint. Basszus! Tényleg nagyon dühös.
Nem hárítom a felém suhanó retikült, mert anya így szokta levezetni a dühét. Valójában elég vicces, de sosem követném el azt a hibát, hogy kinevetem Margaret MacLachlant az egyik dühroham közben”

˜ ̊ ˜

Nagy lelkesedéssel estem én is neki a folytatásnak, de már most le kell szögeznem az első rész valamelyest jobban tetszett. Több dolog is hiányzott a történetből. Többek között a zene. Az első részben ugyanis többször megemlítettek egy zeneszámot, amit a kíváncsi énem azonnal kikereste, majd így folytattam az olvasást. Ezáltal kaptam egy kis pluszt. Nem tagadom most is volt pár zeneszám, szép rímekbe szedett sorokkal, de mégis, más olvasni és hallgatni.

A történetben volt néhány izgalom, némi félreértés és ennyi. A legnagyobb szerepet ugyanis a romantika, és a szerelem kapta. Nincs is ezzel semmi baj, csak egy pindurit lelaposodott emiatt a történet.

Tisztázzuk, szerettem a történetet, de nem fog a kedvencemmé válni. Ez a könyv pontosan tökéletes egy téli estére, amikor bevackoltunk magunkat a meleg takaró alá, miközben forró teát szürcsölgetünk. A könnyed romantika pedig átmelegíti a lelkünk.

Ha a történetet összességében nézzük, jó pár hónapot átölel, amelyből a párosunk nagy részét külön tölti, hiszen két külön földrészen élnek, ami nem kis fejtörést fog okozni Laurelynnek. Ugyanis míg külön voltak egymástól, beindul a hőn áhított zenei karrierje, és abban sem biztos,hogy Jack Henry szerelme nem fog idővel elmúlni. Azonban egy borzasztó „lánykérés” után ( megérdemelte a szenvedést Jack Henry, FÉRFIAK!) Laurelyn tudja, hogy az az egyetlen helyes döntés, ha szívévre hallgat. Minden jó, ha a vége Happy End. Az írónő megkeverhette volna ugyanis a szálakat, de nem tette. Ennek több oka is van. A harmadik rész ugyanis kifejezetten az olvasók kérése volt, így, ha valaki megelégszik ezzel a befejezéssel, nem lesz szemérnyi hiányérzete, de aki vágyik még némi bonyodalomra, annak várni kell a harmadik részre.

Értékelés: